Bevezetés a viselkedési pénzügyekbe

Bevezetés a viselkedési pénzügyekbe

Elgondolkodtál már azon, miért ingadozik vadul a tőzsde, még akkor is, ha nincs rá egyértelmű ok?

A hagyományos pénzügyek azt feltételezik, hogy az emberek mindig logikus döntéseket hoznak, amikor pénzről van szó.

De a való világban hibázunk, az érzelmeink vezérelnek, és gyakran irracionálisan cselekszünk.

A viselkedési pénzügyek egy olyan terület, amely a pszichológiát ötvözi a pénzügyekkel, hogy megértsük, hogyan viselkednek valójában az emberek pénzügyi döntések meghozatalakor.

Ez a lecke megmutatja, hogyan befolyásolják érzéseink és szokásaink a piacokat olyan módon, amelyet a számok önmagukban nem tudnak megmagyarázni.

Honnan származnak a viselkedési pénzügyek

A viselkedési pénzügyek az 1970-es években kezdődtek, amikor két pszichológus, Daniel Kahneman és Amos Tversky tanulmányozta, hogyan hoznak döntéseket az emberek.

Azt találták, hogy az emberek nem mindig gondolkodnak logikusan – különösen bizonytalansággal szembesülve.

Később Richard Thaler közgazdász ezeket az elképzeléseket használta fel a pénzügyi világban tapasztalható furcsa viselkedések magyarázatára.

A hagyományos pénzügyek azt feltételezik, hogy az emberek mindig a legokosabb döntést hozzák – mint a robotok.

De a viselkedési pénzügyek emlékeztetnek minket, hogy emberek vagyunk – érzelmes, feledékeny, tökéletlen emberek.

Hogyan befolyásolja a pszichológia a pénzügyi döntéseket

A pszichológia nagy szerepet játszik abban, hogyan fektetnek be az emberek. A legtöbben nem vagyunk higgadtak és nyugodtak pénzügyi döntések meghozatalakor.

Gyakran az első benyomásokra hagyatkozunk, idegesek leszünk, ha rossz híreket hallunk, vagy olyan információkat keresünk, amelyek alátámasztják azt, amit már hiszünk.

Ahelyett, hogy tökéletesen racionálisak lennénk, követjük a tömeget, beleragadunk a felhajtásba, és utólag megbánjuk döntéseinket.

Jó példa erre, hogy az 1990-es évek végének dot-com buboréka idején sokan fektettek be technológiai részvényekbe egyszerűen azért, mert "mindenki más is ezt csinálta".

Ezek a viselkedések nemcsak az egyéneket érintik, hanem a piacot egészében is.

Miért használunk rövidítéseket a döntéshozatalban

Az agyunk egyszerre csak korlátozott mennyiségű információt képes feldolgozni.

Az idő és energia megtakarítása érdekében gyakran mentális rövidítéseket alkalmazunk – ezeket heurisztikáknak nevezzük.

Ezek a rövidítések segítenek gyorsan dönteni, de hibákhoz vezethetnek.

Például azt gondolhatjuk, hogy egy új vállalat jól fog teljesíteni, csak azért, mert egy másik vállalathoz hasonlít, amelyet kedveltünk.

Vagy azt hihetjük, hogy valami valószínű, csak azért, mert nemrég hallottunk róla.

Ezek a rövidítések gyakran torzított gondolkodáshoz vezetnek, ami befolyásolhatja a részvényárfolyamokat és a befektetési trendeket.