Befektetési alapok

Bevezetés a befektetési alapokba

A befektetési alapok sok befektető pénzét gyűjtik össze, hogy részvények, kötvények vagy egyéb eszközök keverékét hozzák létre.

Minden befektető részesedéssel rendelkezik az alapban, és élvezheti az alapkezelők professzionális kezelését, valamint a beépített diverzifikációt.

Az alapokat általában stratégia szerint csoportosítják, például növekedési, földrajzi, szektorális, jövedelmi vagy indexkövető alapokra, és a típustól függően eltérő díjakkal járnak.

A befektetési alapok szabályozottak, és a tájékoztatójukban meghatározott befektetési irányelveket követik.

Aktív vs. passzív befektetési alapok

A befektetési alapok lehetnek aktívan vagy passzívan kezeltek.

Aktív alapok:

• Az alapkezelők döntik el, mely értékpapírokat vásárolják vagy adják el.
• Céljuk a piac vagy egy benchmark felülmúlása.
• Kutatásra és a kezelő szakértelmére támaszkodnak.

Passzív alapok:

• Jellemzően indexalapok, amelyek célja egy index teljesítményének követése.
• Általában sokkal alacsonyabb díjakkal járnak.

Idővel a passzív alapok gyakran felülmúlják az aktívakat a díjak levonása után. Az aktív stratégiák kevésbé hatékony piacokon lehetnek eredményesek, ahol a képzett kezelők félreárazott eszközöket azonosítanak.

A befektetési alapok nettó eszközértéke

A befektetési alapok árazása a nettó eszközértékük (NAV) alapján történik. A NAV-ot naponta egyszer, minden kereskedési nap végén, a piacok zárása után számítják ki.

Kiszámítása úgy történik, hogy az alap összes eszközéből levonják a kötelezettségeket, majd elosztják a befektetési jegyek számával.

A befektetők a befektetési alap jegyeit a NAV áron vásárolják vagy adják el, nem pedig a nap folyamán ingadozó piaci árakon.

Ez a nap végi árazás különbözteti meg a befektetési alapokat a tőzsdén kereskedett alapoktól (ETF-ektől), amelyekkel napközben kereskednek a tőzsdéken, akárcsak az egyedi részvényekkel.

Befektetési alap részvényosztályok

A befektetési alapok gyakran több részvényosztályt kínálnak, például A, B és C osztályt, amelyek eltérő díjstruktúrával és értékesítési költségekkel rendelkeznek.

• Az A osztályú részvények jellemzően előtöltéses díjjal (front-end load) rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy a részvények vásárlásakor értékesítési díjat kell fizetni.
• A B osztályú részvények hátsó töltéses díjjal (back-end load) vagy halasztott értékesítési díjjal járhatnak a részvények eladásakor.
• A C osztályú részvények gyakran magasabb éves díjakkal járnak, de nincs előtöltéses vagy hátsó töltéses díjuk.

Ezek az osztályok lehetővé teszik a befektetők számára, hogy a befektetési stratégiájuknak megfelelő díjstruktúrát válasszanak.