Tőzsdeindexek

Piacmozgató indexek.

Ismerje meg a tőzsdeindexek használatát a piaci betekintéshez.

03-10.png

A tőzsdeindexek megértése

A tőzsdeindex egy részvénycsoport teljesítményét követi nyomon, pillanatképet adva a piac egy szegmenséről.

Az indexek különböző témák köré épülnek, mint például nagy amerikai vállalatok (S&P 500), technológia (Nasdaq Composite), vagy globális piacok (MSCI World).

Segítenek a befektetőknek felmérni a piaci trendeket, összehasonlítani a hozamokat és diverzifikált portfóliókat építeni. Bár közvetlenül nem lehet indexbe fektetni, számos alap célja az index teljesítményének lemásolása.

Hamarosan megnézzük Dánielt, aki portfólióját építi és megtanulja, hogyan hasonlítsa össze azt az indexekkel.

A tőzsdeindexek típusai

A tőzsdeindexek felépítésükben és súlyozási módszereikben különböznek.

A legtöbb modern tőzsdeindex piaci kapitalizáció szerinti súlyozást alkalmaz, ahol a vállalatokat teljes piaci értékük alapján súlyozzák. Az S&P 500 egy jól ismert példa, ahol a nagy cégek, mint az Nvidia és az Apple nagyobb hatással vannak a mozgására.

Az árfolyam-súlyozott indexek, mint a Dow Jones ipari átlag (DJIA), kizárólag a részvényárfolyam alapján rendelnek súlyt. Egy 300 dolláros részvény jobban befolyásolja a DJIA-t, mint egy 30 dolláros, függetlenül a vállalat méretétől.

Index-újrasúlyozás

Az indexek időszakos újrasúlyozáson esnek át, hogy tükrözzék a piaci változásokat, mint például:

  • Fúziók
  • Kivezetések
  • Csődök
  • Változások a vállalat méretében

Az újrasúlyozás során vállalatokat adhatnak hozzá vagy távolíthatnak el olyan kritériumok alapján, mint a piaci kapitalizáció vagy az ágazati besorolás.

Ez a folyamat biztosítja, hogy az index reprezentatív maradjon a célpiacára vagy szektorára nézve.

Az index újrasúlyozása hatással lehet a részvényárakra. Például az indexhez hozzáadott részvények iránt megnövekedhet a kereslet, ahogy az [indexalapok](indexalapok) módosítják állományukat, ami felhajtja az árfolyamot.

Dániel benchmarkol

Dániel összehasonlítja portfóliójának teljesítményét az S&P 500-zal, és eltérést észlel: az index 10%-ot emelkedett az elmúlt évben, míg portfóliója csak 6%-ot nőtt.

Mélyebbre ásva rájön, hogy túlsúlyban vannak a technológiai részvények — egy szektor, amely korábban szárnyalt, de azóta lehűlt.

Ez az egyensúlyhiány kiszolgáltatottá teszi a szektorális ingadozásoknak.

Az S&P 500-zal való összehasonlítás ébresztő volt. Dániel módosítja stratégiáját, diverzifikálva az iparágak között, hogy jobban tükrözze a szélesebb piacot és csökkentse a kockázatot.

A kereskedési nap felépítése

A kereskedési nap a következőkre oszlik:

  • Piac előtti kereskedés: 4:00 és 9:30 között (ET)
  • Rendes kereskedési idő: 9:30 és 16:00 között (ET)
  • Zárás utáni kereskedés: 16:00 és 20:00 között (ET)

A piac előtti kereskedés lehetővé teszi a befektetők számára, hogy reagáljanak az éjszakai hírekre, de alacsonyabb likviditással és magasabb volatilitással jár.

A rendes kereskedési idő kínálja a legnagyobb likviditást, szűkebb spreadeket és stabilabb árakat. Ekkor kereskedik a legtöbb ember.

A zárás utáni kereskedés lehetővé teszi a késői hírekre való reagálást, de szélesebb spreadekkel és nagyobb kockázattal jár.

Szeretnél többet tanulni?
Töltsd le az InvestMentort, hogy hozzáférj a teljes leckéhez, és fedezz fel interaktív kurzusokat, amelyek fejlesztik a pénzügyi tudásodat és segítenek okosabb befektetési döntéseket hozni.