Tőzsdeindexek

A tőzsdeindexek típusai

A tőzsdeindexek felépítésükben és súlyozási módszereikben különböznek.

A legtöbb modern tőzsdeindex piaci kapitalizáció szerinti súlyozást alkalmaz, ahol a vállalatokat teljes piaci értékük alapján súlyozzák. Az S&P 500 egy jól ismert példa, ahol a nagy cégek, mint az Nvidia és az Apple nagyobb hatással vannak a mozgására.

Az árfolyam-súlyozott indexek, mint a Dow Jones ipari átlag (DJIA), kizárólag a részvényárfolyam alapján rendelnek súlyt. Egy 300 dolláros részvény jobban befolyásolja a DJIA-t, mint egy 30 dolláros, függetlenül a vállalat méretétől.

Index-újrasúlyozás

Az indexek időszakos újrasúlyozáson esnek át, hogy tükrözzék a piaci változásokat, mint például:

• Fúziók
• Kivezetések
• Csődök
• Változások a vállalat méretében

Az újrasúlyozás során vállalatokat adhatnak hozzá vagy távolíthatnak el olyan kritériumok alapján, mint a piaci kapitalizáció vagy az ágazati besorolás.

Ez a folyamat biztosítja, hogy az index reprezentatív maradjon a célpiacára vagy szektorára nézve.

Az index újrasúlyozása hatással lehet a részvényárakra. Például az indexhez hozzáadott részvények iránt megnövekedhet a kereslet, ahogy az [indexalapok](indexalapok) módosítják állományukat, ami felhajtja az árfolyamot.

Dániel benchmarkol

Dániel összehasonlítja portfóliójának teljesítményét az S&P 500-zal, és eltérést észlel: az index 10%-ot emelkedett az elmúlt évben, míg portfóliója csak 6%-ot nőtt.

Mélyebbre ásva rájön, hogy túlsúlyban vannak a technológiai részvények — egy szektor, amely korábban szárnyalt, de azóta lehűlt.

Ez az egyensúlyhiány kiszolgáltatottá teszi a szektorális ingadozásoknak.

Az S&P 500-zal való összehasonlítás ébresztő volt. Dániel módosítja stratégiáját, diverzifikálva az iparágak között, hogy jobban tükrözze a szélesebb piacot és csökkentse a kockázatot.