EU vs. Meta

Brüsszel célkeresztjében a Meta's WhatsApp AI

Az EU trösztellenes vizsgálatot indított a Meta ellen a mesterséges intelligencia eszközök WhatsApp-on belüli használata miatt – ez egy üzenetküldő alkalmazás, amelynek több mint hárommilliárd aktív felhasználója van.

A szabályozók szerint a Meta megközelítése megakadályozhatja, hogy a rivális AI-szolgáltatók elérjék a felhasználókat. A Meta márciusban integrálta AI chatbotját a WhatsApp-ba, és bejelentette, hogy frissítéssel korlátozza a konkurens chatbotok hozzáférését.

Az EU trösztellenes ügyekért felelős vezetője, Teresa Ribera figyelmeztetett, hogy az EU-nak gyorsan kell cselekednie, hogy "megelőzze a verseny esetleges helyrehozhatatlan károsodását az AI-térben."

Chatbotok és a trösztellenes jog találkozása

A Meta ügye az elsők között teszteli, hogyan alkalmazható a versenyjog a generatív AI-ra. A szabályozók attól tartanak, hogy a domináns platformok saját fejlesztésű asszisztensekhez köthetik a felhasználókat (például a Meta a Meta AI-t kínálja a WhatsApp-on), korlátozva ezzel a választási lehetőségeket és az innovációt.

A Meta "alaptalannak" nevezi az állításokat, hivatkozva a külső AI által okozott rendszerterhelésre és arra, hogy a konkurens chatbotok más platformokon keresztül könnyen elérhetők.

Az Európai Bizottság ezzel szemben azzal érvel, hogy a fellendülő AI-piacoknak nyílt hozzáférésre van szükségük. Az eredmény precedenst teremthet az AI integrációjához az üzenetküldés, a keresés és a felhőszolgáltatások terén.

Brüsszel megalkotja a digitális piacok szabálykönyvét

Az EU a világ legszigorúbb technológiai szabályozójává vált. Az elmúlt évtizedben több milliárd eurós bírságot szabott ki a Google-re keresési elfogultság, az Apple-re App Store korlátozások, a Metára pedig kényszerített hozzájárulási modellek miatt.

Jelenleg három mérföldkőnek számító rendelet határozza meg Európa megközelítését:

• Digitális piacokról szóló jogszabály (DMA): 2022 óta az olyan "kapuőrökre", mint a Google, az Apple és a Meta, szigorú szabályok vonatkoznak az üzenetküldés, az alkalmazásboltok és a felhőszolgáltatások terén.
• Digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA): Az online biztonságra, átláthatóságra és a platformok elszámoltathatóságára összpontosít.
• Mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály (AI Act): 2024-ben fogadták el, és globális precedenst teremt a káros AI-felhasználások betiltásával.

Az USA ellenállása az EU AI-szabályaival szemben

A Fehér Ház az EU szigorú törvényeit az amerikai cégek elleni támadásnak tekinti. Az amerikai elnök azzal fenyegetőzött, hogy további vámokat vet ki a "diszkriminatív" digitális szabályokkal rendelkező országokra.

A nyomás hatására Brüsszel javasolta az AI Act egyes részeinek 2027-ig történő halasztását, beleértve a magas kockázatú rendszerek felügyeletét. A kritikusok szerint Európa globális szabványalkotó szerepe veszélyben van, míg a támogatók azzal érvelnek, hogy ez fellendítheti az innovációt.

Az EU lemaradásban van az USA-hoz képest: egyetlen európai vállalat sincs a világ 20 legértékesebb tőzsdei cége között.

Az EU szabályai alakíthatják a piacokat

A befektetők számára maga a szabályozás is piacmozgató tényező. Amikor egy vállalat alkalmazkodik a szigorúbb EU-szabályokhoz, a változtatásokat gyakran globálisan alkalmazzák.

Akárcsak a kamatemelések vagy az inflációs adatok közzététele, az új szabályok és trösztellenes vizsgálatok is átformálhatják az értékeléseket.

• Az EU trösztellenes bírságai elérhetik a globális bevétel 10%-át.
• A vizsgálatok részvényárfolyam-volatilitást válthatnak ki az érintett cégeknél.

A Meta esetében a vizsgálatot háttérbe szorította a hír, miszerint a Meta visszavesz vitatott metaverzum-befektetéseiből. A hatalmas költségcsökkentés ígérete csütörtökön felfelé lökte a részvényeket.

Feldarabolások és bírságok, amelyek megváltoztatták a játékszabályokat

A trösztellenes szabályozás olyan szabályokra utal, amelyek megakadályozzák, hogy a vállalatok visszaéljenek piaci erejükkel vagy akadályozzák a tisztességes versenyt. Egyes ügyek maradandó nyomot hagytak a globális piacokon:

• Standard Oil (1911): 34 cégre darabolták, meghatározva az amerikai monopóliumjogot.
• AT&T (1982): A feldarabolás megnyitotta a távközlési piacokat az USA-ban.
• Microsoft (1998): Az ügy korlátozta a szoftverek csomagban történő értékesítését, befolyásolva más technológiai óriások felemelkedését.
• Google EU-bírságok (2017–2019): Több milliárd eurós büntetés keresési elfogultság és Android-dominancia miatt.
• Apple (2024): 1,8 milliárd eurós bírság az App Store zenei streaming-korlátozásai miatt. Ettől függetlenül az Apple elvesztette a küzdelmet az EU 13 milliárd eurós adóvisszafizetési határozata ellen – ez állami támogatási ügy volt, nem trösztellenes.