EKB verseny

Az eurózóna felkészül egy lehetséges hatalomváltásra

Az Európai Központi Bank elnöke, Christine Lagarde a 2027 októberében lejáró mandátuma előtt távozni kíván – írja a Financial Times. Az EKB szerint nem született döntés, és Lagarde biztosította kollégáit, hogy továbbra is a munkájára összpontosít. A múltban azonban a bank gyorsan adott ki egyértelmű cáfolatokat, amikor hasonló spekulációkkal szembesült.

A korai távozás ritka megüresedést eredményezne Európa monetáris rendszerének szívében. Az EKB felügyeli a teljes monetáris politikat az egész eurózónában, amely 21 országból áll, eltérő igényekkel.

Miért vet fel kérdéseket az időzítés

Lagarde a hírek szerint a 2027. áprilisi francia elnökválasztás előtt szeretne távozni. Ha EU-kritikus vezetők kerülnének hatalomra Franciaországban vagy Németországban, az utódjának kinevezési folyamata holtpontra juthatna.

A kritikusok azonban figyelmeztetnek:

• Fennáll a veszélye, hogy politikai motiváltságúnak tűnik
• Gyengítheti az EKB függetlenségéről alkotott képet

A jegybanki függetlenség kérdése már az Egyesült Államokban is vita tárgyává vált, miután a Fehér Ház vizsgálatot indított a távozó elnök, Jerome Powell ellen. A Francia Nemzeti Bank kormányzója e hónap elején lemondott, lehetővé téve Emmanuel Macron elnöknek, hogy kiválassza utódját.

Az EKB kiválasztási folyamata

Az EKB elnökének megválasztása többlépcsős politikai egyeztetés.

Legfontosabb tudnivalók:

• A mandátum nyolc évre szól, és nem megújítható.
• Az eurózóna valamely tagállamának állampolgárának kell lennie.
• Az Európai Tanács (az EU-tagállamok állam- és kormányfői) jelöl ki egy jelöltet, általában intenzív országok közötti alkufolyamat után. A gyakorlatban csak az euróövezeti országok szólnak bele.
• Az Európai Parlament nem kötelező érvényű véleményt ad.
• A Tanács hivatalosan kinevezi az elnököt.

Mivel 21 eurózónás kormánynak kell egyetértésre jutnia, a kiválasztási folyamat ötvözi a gazdaságpolitikát, a diplomáciát és a regionális egyensúlyt.

Berlin ismét pályázik az elnöki posztra

Németország az eurózóna legnagyobb gazdasága, mégsem töltötte be soha az EKB elnöki posztját. Ez egy íratlan szabály volt, hogy elkerüljék a Bundesbank dominanciájától való félelmeket.

A helyzet azonban megváltozott azóta, hogy az EKB-t 1998-ban megalapították. A bank érettebb, konszenzusorientáltabb, és kevésbé határozzák meg nemzeti sztereotípiák. Berlin feladta régóta fennálló "adósságfékjét", és gazdaságpolitikai megközelítése általában kevésbé merev.

Egy német jelöltet ezúttal nehezebb lehet félreállítani.

Ki válthatja Lagarde-ot

A korai jelöltlista már formálódik.

• Klaas Knot, a holland jegybank korábbi elnöke, "pragmatikus héja", aki a kiegyensúlyozott megközelítést részesíti előnyben. "Aranyhajú lány" jelöltnek tartják, akit a legtöbb ország elfogadhatónak tart.
• Pablo Hernández de Cos, a Spanyol Nemzeti Bank korábbi kormányzója és a Nemzetközi Fizetések Bankja jelenlegi vezetője. Mély szakmai tudás és higgadt konszenzusépítés.
• Joachim Nagel, a német Bundesbank elnöke, szimbolikusan jelentős, ha Berlin erőteljesen lobbizik.
• Isabel Schnabel, az EKB német igazgatósági tagja, akit tisztelnek világos kommunikációjáért és akadémiai igényességéért. Nyilvánosan elkötelezte magát jelenlegi mandátumának befejezése mellett.

Mindegyikük más hangnemet képvisel, de egyiküket sem tartják radikális felforgatónak.

A következő elnök kihívásai

Az EKB új vezetője összetett helyzetet örököl: Az infláció mérséklődött, de a fiskális politika lazul Európa-szerte. A mesterséges intelligenciába történő befektetések és a megugrott védelmi kiadások átformálják a keresletet. A politikai instabilitás pedig – Franciaországtól Németországon át az Európai Parlamentig – próbára teszi az EKB függetlenségét.