Trump-osztalékok

Billió dolláros kampányígéret

Egy dallasi republikánus rendezvényen Donald Trump amerikai elnök 5 000 dolláros "Trump-osztalékot" ígért minden felnőtt amerikainak, ha a republikánusok a novemberi félidős választások után megőrzik az irányítást a Kongresszus mindkét háza felett.

Ez nagyjából 240 millió embert érinthet, és 1,2 billió dollárba kerülne — jóval meghaladva a járvány idején kifizetett gazdaságélénkítő támogatásokat. Összehasonlításképpen: az Egyesült Államok 2026-os védelmi költségvetése körülbelül egybillió dollár. A pénzt Amerikában kellene elkölteni, bár nem világos, hogyan lehetne ezt érvényesíteni.

Trump szerint Amerika ugyanúgy készpénzt juttatna az állampolgároknak, "mint egy sikeres vállalat" a részvényeseinek. Egy probléma azonban van: a vállalatok nyereséget osztanak fel. Az amerikai állam már most is nagy költségvetési hiánnyal működik, és több mint 40 billió dollár adósságot hordoz.

Meg tudná ezt valóban tenni?

A precedensek szerint nem illegális pénzügyi előnyöket ígérni a választópolgárok széles körének egy választási kampány során. Az elnök azonban erről nem dönthet egyedül. Az alkotmány a Kongresszusnak adja a szövetségi költések felett az irányítást. Ez azt jelenti, hogy egy elnök nem utasíthatja egyszerűen a pénzügyminisztériumot, hogy küldjön mindenkinek csekket. A következőkre lenne szüksége:

• A Képviselőház jóváhagyása
• A Szenátus jóváhagyása

Még ha a republikánusok elsöprő győzelmet is aratnak a félidős választásokon, sokan közülük már most kételkednek a tervben. A fiskális konzervatívok megkérdőjelezik mind a költségeket, mind azt, hogy a javaslat illeszkedik-e egy olyan párthoz, amely hagyományosan kisebb államot és alacsonyabb hiányt szorgalmaz.

Ki fizetné ezt meg?

A Fehér Ház korábban felvetette a vámbevételek felhasználásának ötletét a kifizetések finanszírozására. A probléma a nagyságrend. Egy több mint 1 billió dollárba kerülő program a jelenlegi 10%-os globális szint mellett egy évtized vámbevételeit nyelné el a Tax Foundation nevű agytröszt szerint. A pénznek tehát a következőkből kellene származnia:

• Magasabb adók
• Kiadáscsökkentések máshol
• További állami hitelfelvétel
• Mindhárom valamilyen kombinációja

Mindezek iránt igen kevés a hajlandóság, miközben az amerikai hosszú lejáratú állampapírhozamok már így is emelkednek.

Mi a helyzet az inflációval?

A közgazdászok támogathatják az állami készpénzkifizetéseket vészhelyzetek, például recessziók, pénzügyi válságok vagy világjárványok idején. A cél a fogyasztás fellendítése, amikor a kereslet összeomlik.

Az Egyesült Államok azonban már most is emelkedő energiaárakkal és szélesebb körű inflációval küzd, miközben a Federal Reserve már kamatemeléseket fontolgat. Több mint 1 billió dollár beinjekciózása a háztartások bankszámláira további fogyasztási hullámot indíthat el éppen akkor, amikor a döntéshozók a kereslet lehűtésére törekednek.

Ez az élénkítő injekció táplálhatja az állampapír-eladási hullámot is, mivel a befektetők magasabb kamatokat követelnek azért, hogy pénzt adjanak kölcsön az államnak. Ez tovább növelné Washington hitelfelvételi költségeit.