Amerikai munkahelyek

Újabb gyenge hónap

A teljes nem mezőgazdasági foglalkoztatás novemberben mindössze 64 000 fővel nőtt, és "április óta alig mutat nettó változást". Ez egészen más háttér, mint a pandémiát követő gyors munkahelyteremtés. A foglalkoztatás még mindig pozitív, de sokkal közelebb vagyunk a megtorpanáshoz, mint egy fellendülő munkaerőpiachoz.

A növekedés szűk körre korlátozódott:

• Egészségügy: +46 000 (továbbra is az egyik legmegbízhatóbb növekedési motor)
• Építőipar: +28 000, a nem lakóépületes szakipari alvállalkozók vezetésével
• Szociális ellátás: +18 000, főként egyéni és családi szolgáltatások terén

Ezeket ellensúlyozva:

• Szállítás és raktározás: -18 000, a futár- és kézbesítési szolgáltatások visszaesésével
• Szövetségi kormányzat: -6 000 novemberben, miután októberben 162 000 fős hatalmas csökkenés következett be a halasztott felmondások bérlistáról való lekerülése miatt

Magasabb, mint egy évvel ezelőtt, a felszín alatt tartalék képződik

A munkanélküliségi ráta 4,6%-on maradt, alig változott szeptemberhez képest, de egy évvel ezelőtt még 4,2% volt. Ez 7,8 millió munkanélkülit jelent, szemben a tavalyi novemberi 7,1 millióval.

A felszín alatt:

• Az 5 hétnél rövidebb ideje állástalan emberek száma 316 000 fővel 2,5 millióra nőtt, ami a közelmúltbeli elbocsátások és munkahelyvesztések jele.
• A tartós munkanélküliség (27+ hét) 1,9 millió főn stagnál, ami az összes munkanélküli mintegy 24,3%-a, tehát a probléma most inkább az új gyengülésről szól, nem a beágyazódott munkanélküliségről.
• A munkaerő-piaci részvételi ráta (62,5%) és a foglalkoztatás-népesség arány (59,6%) lényegében változatlan havi és éves szinten is – nincs nagy új hullám a visszatérők között, de éles kilépés sincs.

Egy szám különösen kitűnik: a gazdasági okokból részmunkaidőben dolgozók száma 909 000 fővel 5,5 millióra ugrott. Ezek olyan munkavállalók, akik teljes munkaidős állást szeretnének, de nem kapnak elegendő óraszámot. Ez gyakran korai jele annak, hogy a munkáltatók a peremeken kezdenek visszafogni – előbb csökkentik az óraszámot, mielőtt létszámot csökkentenének.

A nyomás enyhül, nem fokozódik

Az átlagos órabér az összes magánszektorbeli munkavállaló esetében havi szinten mindössze 0,1%-kal, éves szinten pedig 3,5%-kal nőtt. A termelési és nem felügyelői munkakörökben dolgozók esetében a béremelkedés valamivel erősebb volt (+0,3% havi szinten), de még mindig jóval a ciklus korábbi szakaszában tapasztalt csúcs bérnövekedés alatt vagyunk.

Az átlagos munkahét enyhén 34,3 órára emelkedett, de a feldolgozóipari óraszám és a túlóra lényegében változatlan maradt. A kényszerű részmunkaidő növekedésével együtt ez még mindig olyan munkaerőpiacra utal, ahol az alkupozíció fokozatosan visszacsúszik a munkáltatók felé.

Leállási zaj, de a trend továbbra is gyengülő

A jelentést bonyolítja a szövetségi kormányzati leállás is, amely október 1-től november 12-ig tartott:

• Októberi munkaerőpiaci jelentés nem jelent meg, és a novemberi adatgyűjtés/-feldolgozás késett.
• A szabadságolt szövetségi alkalmazottakat a vállalati felmérésben továbbra is foglalkoztatottként számolták, ha a referenciahéten kaptak fizetést, ami részben magyarázza a szokatlan szövetségi foglalkoztatási ingadozásokat.

Még ezt a zajt figyelembe véve is egyértelmű a szélesebb körű minta: a munkahelyteremtés alacsonyabb sebességre kapcsolt, a munkanélküliség magasabb, mint egy évvel ezelőtt, és a felszín alatti tartalék (rövid távú munkanélküliek, kényszerű részmunkaidősök) fokozatosan növekszik.

Hogyan értelmezzük

A döntéshozók és a piacok számára ez az adat a lassan hűlő munkaerőpiac narratíváját támasztja alá, nem pedig egy hirtelen törést:

• Nem elég erős ahhoz, hogy agresszív szigorítást indokoljon.
• Nem elég gyenge ahhoz, hogy recessziót jelezzen, de 2023-hoz képest egyértelműen abba az irányba mozdul.

A befektetők számára a tanulság az, hogy a gazdaság "késő ciklusbeli" jellege most már egyértelműbben megmutatkozik az adatokban: szűk szektorális munkahelyteremtés, gyengébb bérlistanövekedés, még pozitív, de mérséklődő bérek, és egyre több ember kénytelen kevesebb órával beérni, mint amennyit szeretne.