Amerikai adatközlés

Az állásajánlatok 6,9 millión maradtak

A januári Állásajánlatok és munkaerő-forgalmi felmérés (JOLTS) jelentés egy olyan munkaerőpiacot mutat, amely még mozgásban van, csak nem sprintel. Az állásajánlatok lényegében változatlanok maradtak 6,9 millión, és az ajánlatok aránya 4,2%-on állt.

Gondoljunk az állásajánlatokra úgy, mint a gazdaság "Munkatársat keresünk" tábláira. Ha magasak, a munkáltatók éhesek. Ha csökkennek, a vállalkozások azt üzenik: "Egyelőre megvagyunk."

Egy fényes pont a stabil főszámon belül: az ajánlatok a pénzügyi és biztosítási szektorban emelkedtek (+184 000).

A felmondások stabilak maradtak, és az elbocsátások sem ugrottak meg

A JOLTS-on belüli "hangulatjelző" nyugodt maradt. A felmondások lényegében változatlanok maradtak 3,1 millión, és a felmondási ráta 2,0%-on állt.

Ez azért fontos, mert a felmondások önkéntesek. A magasabb felmondási ráta általában azt jelenti, hogy a munkavállalók bíznak abban, hogy találnak valami jobbat. Míg az alacsonyabb felmondási ráta arra utalhat, hogy az emberek inkább a biztos helyen maradnak.

Az elbocsátások és felmentések szintén stabilak maradtak 1,6 millión (ráta 1,0%), ami arra utal, hogy a munkáltatók nem nyomják meg a pánikgombot.

Apró, de valós lábjegyzet: ez a közlemény éves revíziókat és szezonális frissítéseket is tartalmazott, ami azt jelenti, hogy a korábbi adatok is változhatnak. Magyarul: ne ragaszkodjunk egyetlen hónap apró elmozdulásához sem.

A fogyasztók januárban is mozgásban tartották a gazdaságot

A személyes jövedelem 0,4%-kal nőtt, a rendelkezésre álló jövedelem 0,9%-kal ugrott meg, és a kiadások – a személyes fogyasztási kiadások (PCE) – 0,4%-kal emelkedtek. De itt jön a csavar: a szolgáltatásokra fordított kiadások tovább emelkednek, miközben az árukra fordított kiadások csökkentek.

Ez azért fontos, mert a fogyasztói kiadások az amerikai gazdaság nehézsúlyú szereplői, így a pénzáramlás irányának változásai begyűrűzhetnek a vállalati bevételekbe és eredményekbe.

Az infláció terén az árak havi szinten 0,3%-kal emelkedtek a teljes PCE-ben, míg a maginflációs PCE** havi szinten 0,4%-kal nőtt**. A maginfláció azért fontos, mert ez a Fed által preferált inflációs mérőszám, és a Fed hosszú távú célja erre épül.

A GDP lassult, és a Fed-vita továbbra is fűszeres

A negyedik negyedéves GDP második becslése gyengébb lett az elsőként jelentettnél: **0,7% **szezonálisan kiigazított éves ráta, ami azt jelzi, hogy a gazdaság 2025-öt kisebb lendülettel zárta, mint azt eredetileg gondolták.

De ha kicsit távolabbról nézzük, a három jelentés egyetlen tiszta történetté áll össze:

• A munkáltatók nem növelik drámaian a munkaerő iránti keresletet (az ajánlatok stabilak).
• A munkavállalók nem viselkednek úgy, mintha ez egy "Nagy Felmondási Hullám" pillanata lenne (a felmondások stabilak).
• A fogyasztók továbbra is költenek, különösen szolgáltatásokra, de az infláció még mindig elég ragadós (maginflációs PCE) ahhoz, hogy a kamatvárakozások érzékenyek maradjanak.

Más szóval: nincs recessziós sziréna, nincs győzelmi kör. Csak egy gazdaság, amely még mindig előre halad… miközben a Fed továbbra is azt kérdezi: "Megérkeztünk már?"