EU bankfúziók

A UniCredit nem veszi a lapot

Az olasz UniCredit több mint egy éve építi közel 30%-os részesedését a német Commerzbankban. Most egy €35 milliárdos ajánlatot tett, hogy részesedését 30% fölé emelje – ez az a pont, ahol a német jog kötelező nyilvános vételi ajánlatot ír elő.

Mindez mindössze 4%-os felárral jár — vagyis azzal a többletösszeggel, amelyet a vevő a zavartatlan piaci ár felett kínál, hogy meggyőzze a részvényeseket az eladásról. A Commerzbank részvényei hétfőn több mint 8%-ot emelkedtek, ami arra késztette a bank vezérigazgatóját, Bettina Orloppot, hogy kijelentse: az ajánlat "egyáltalán nem tartalmaz felárat".

De itt jön a csavar: a Unicredit arra számít, hogy a Commerzbank részvényesei ezen a ponton "nemet" mondanak. A valódi cél az, hogy hónapok ellenállása után tárgyalásokat indítson.

Miért olyan fontos a 30%-os küszöb

A német vállalatfelvásárlási szabályok "kritikus küszöböt" állítanak fel, amint egy részvényes átlépi a 30%-ot. A UniCredit éppen e határ alatt ragadt, sőt részvényeket kellett eladnia, valahányszor a Commerzbank saját részvényeket vásárolt vissza.

Az önkéntes ajánlat megtételével a UniCredit kiküszöböli ezt a kockázatot, és szabadon vásárolhat további részvényeket a nyílt piacon. Ez a technikai lépés jól mutatja, milyen bonyolultak lehetnek az európai bankfúziók. Ugyanakkor azt is jelzi, hogy a Unicredit komolyan gondolja: valódi határokon átívelő európai bankóriást kíván létrehozni.

Túl kicsik a versenyhez

Európa pénzügyi rendszere széttagolt és nemzeti határok mentén megosztott, ami megnehezíti a nagy ötletek finanszírozását és az USA-val és Kínával való versenyt. Az EKB korábbi elnöke, Mario Draghi ezt emelte ki híres, 2024-es európai versenyképességi jelentésében.

Draghi javaslatai:

• Könnyítsék meg a bankok határokon átívelő működését, hogy erősebbé és költséghatékonyabbá válhassanak.
• Hozzanak létre egységes európai tőkepiacot, ahol a vállalatok az EU bármely pontján tőkét vonhatnak be anélkül, hogy eltérő szabályokkal szembesülnének.
• Növeljék Európa befektetési erejét nagyobb alapok, mélyebb részvénypiacok és több kockázati tőke kiépítésével.
• Támogassák a konszolidációt, ha az növeli a hatékonyságot.

Az EKB jelenlegi elnöke, Christine Lagarde szintén ösztönözte a bankfúziókat.

Félelem a külföldi felvásárlóktól

Ha az uniós bankfúziók ennyire kívánatosak, miért nem valósulnak meg? A bankok gyakran tapasztalják, hogy a nemzeti büszkeség szinte lehetetlenné teszi a határokon átívelő ügyleteket.

Berlin még mindig a Commerzbank mintegy 12%-át birtokolja a 2008-as bankmentés óta, és a bankot Németország ipari gerincének tartja. Így amikor a UniCredit megtette ajánlatát, a pénzügyminisztérium azonnal "ellenséges felvásárlásnak" minősítette és elfogadhatatlannak nevezte azt. A Commerzbank megfogadta, hogy megvédi függetlenségét.

A szakszervezetek munkahelyek elvesztésétől tartanak, a politikusok pedig attól, hogy Frankfurt veszít befolyásából. Ez a reakció nem egyedi: Európa-szerte a kormányok támogatják bankjaik külföldi terjeszkedését, de ellenállnak a felvásárlásnak.

Igen a kis ügyletekre, nem a megafúziókra

A határokon átívelő bankügyletek Európában valóban élénkültek. Kisebb eszközértékesítések és felvásárlások zajlanak, de a nagyszabású, iparágat megrázó fúziók még mindig hiányoznak.

2025-ös ügyletek:

• €17 milliárd határokon átívelő ügylet, szemben a 2024-es €3,4 milliárddal.
• Santander–Erste: A Santander lengyel leányvállalatának nagy részét eladta az osztrák Erste-nek €7 milliárdért.
• Groupe BPCE–Novo Banco: Egy francia csoport portugál bankot vásárol €6,4 milliárdért.
• Crédit Mutuel–OLB: Francia vevő, német célpont egy €1,8 milliárdos ügyletben.

Miért számít Európa méretbeli problémája

A befektetők számára a UniCredit–Commerzbank saga valójában arról szól, hogy Európa képes-e olyan nagy bankokat építeni, amelyek globálisan versenyképesek.

Az európai bankrészvények a Covid óta felülteljesítették amerikai társaikat: a tőkepufferek erősek, a jövedelmezőség a magasabb kamatok mellett javult, és a mérlegek tisztábbak, mint évek óta bármikor.

Ám még a közelmúltbeli fellendülés után is a JPMorgan piaci értéke $770 milliárd, ami meghaladja a hét legértékesebb uniós bank együttes értékét. Az amerikai bankok nagyobb tűzerővel és hitelességgel rendelkeznek a jegyzési garanciavállalás, a tőzsdei bevezetések és a vállalati hitelezés terén.