Gazdaság
GDP csökken
Japán gazdasága megcsúszik a vámok hatására
2025. 11. 17.
2025. 11. 19.
A COP30 a 30. éves ENSZ klímacsúcs, ezúttal a brazíliai Belémben kerül megrendezésre.
A COP a Conference of the Parties (Részes Felek Konferenciája) rövidítése, és közel 200 országot hoz össze, hogy tárgyaljanak a következőkről:
Ezek a csúcstalálkozók gyakran elmaradnak a nagy, piacmozgató áttörésektől. De idén különös súlya van az eseménynek: 10 év telt el a Párizsi Megállapodás óta, amely az utolsó jelentős globális klímavállalás volt.
A fejlődő országok a világ talán legnagyobb beruházási tervét terjesztik elő: évi 1,3 billió dollár mozgósítását 2035-ig a zöld átállás és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében.
Ez nem új célkitűzés — ez egy olyan törekvés, amely már az előző COP-megállapodásba beépült, ahol a gazdagabb nemzetek 300 milliárd dollárt vállaltak, a nagyobb összeget pedig elérendő célként hagyták. Most, Belémben a hangsúly azon van, hogyan lehet ezt a törekvést valódi tőkeáramlássá alakítani.
Hová kell a pénz:
A COP30 másik nagy fókusza a frissített NDC-k, azaz a Nemzetileg Meghatározott Hozzájárulások közzététele. Ezek az egyes országok klímavédelmi cselekvési tervei a Párizsi Megállapodás keretében, amelyek megmutatják, mennyi szennyezést kívánnak csökkenteni 2035-ig, hogy a globális felmelegedést 1,5°C közelében tartsák.
Az NDC-k nem csupán vállalások; valódi szakpolitikát formálnak: támogatásokat, szén-dioxid-adókat, szennyezési szabályokat és vállalati jelentéstételi standardokat.
A hosszú távú befektetők számára útitervet jelentenek arról, merre tartanak a gazdaságok a következő évtizedben.
Az USA és Kína vezetői — a világ legnagyobb kibocsátói — nem vesznek részt. Trump és Hszi elnök távolléte gyengíti a megállapodások mögötti politikai nyomást, különösen a klímafinanszírozás és a globális standardok terén.
Ez azt is jelzi, hogy az USA elkötelezettsége lassul, miközben sok vállalat már most feladja vagy visszafogja ESG (=környezeti, társadalmi és vállalatirányítási) kötelezettségvállalásait.
A befektetők számára ez nagyobb szakpolitikai bizonytalanságot, lassabb koordinációt és nagyobb esélyt jelent a világ két legnagyobb gazdaságából érkező vegyes jelzésekre.
A COP30 kimenetele dönti el az egyensúlyt: ha a tárgyalások elakadnak, a fosszilis tüzelőanyag-vállalatok profitálnak a status quóból. De ha előrelépés történik, a nyertesek és vesztesek drámaian átrendeződnek.
Zöld tábor: nap- és szélenergia-vállalatok, akkumulátorgyártók, hálózatfejlesztő cégek, elektromos járművek ellátási láncai, hőszivattyúk, zöld hidrogén, szén-dioxid-megkötési technológia, klímaadat-szolgáltatók és alkalmazkodási infrastruktúra építői.
Szén tábor: fosszilis tüzelőanyag-termelők, állattenyésztés-intenzív mezőgazdaság és költséges dekarbonizációval szembesülő nehézipar. Egyes biztosítók növekvő kockázatokkal néznek szembe, bár az erős árazási erejük segít.
Igen — de csak hosszú távú szemlélettel.
A piacok valószínűleg nem fognak a COP-hírekre reagálni, hacsak Brazíliának nem sikerül valahogy közel 200 országot egy jogilag kötelező erejű, határozottan megfogalmazott klímamegállapodásra terelnie.
De az itt formált szakpolitikák évekre befolyásolják az adókat, támogatásokat, szabályozást és állami kiadásokat. Ez meghatározza, mely szektorok jutnak olcsóbb finanszírozáshoz, melyekre várnak új megfelelési költségek, és hová irányítják a kormányok a beruházásokat. Ezek a döntések csendben billentik az esélyeket — és a portfólióértékeket.