Carry trade

Mi ez?

A carry trade olyan stratégia, amelyben a befektetők alacsony kamatszintű országban vesznek fel hitelt, és ott fektetik be, ahol magasabb hozamot kínálnak.

Japán évek óta a olcsó pénz kedvelt forrása. A befektetők jent vesznek fel hitelként, amerikai dollárra vagy más valutákra váltják, és magasabb hozamú kötvényeket vagy más eszközöket vásárolnak. A svájci frank egy másik népszerű lehetőség.

A cél egyszerű: megtartani a különbséget a hitelfelvétel költsége és a befektetésen elért hozam között.

Miért érdekel ez engem?

A carry trade-ek dollárbilliókat mozgatnak szerte a világon. Amikor sok befektető ugyanabba az ügyletbe áramlik, az felnyomhatja az eszközárakat. Ez a kölcsönvett pénz gyakran a következőkben landol:

• Amerikai kötvények
• Amerikai részvények
• Feltörekvő piacok
• Magasabb hozamú valuták

Nem kell hedge fundnak lennie ahhoz, hogy a carry trade logikája utolérje. A 2008-as pénzügyi krízis előtt sok izlandi vett fel hitelt alacsony kamatozású valutákban, például jenben vagy svájci frankban, hogy lakást vásároljon, noha a fizetésüket koronában kapták. Amikor a korona bezuhant, a megtakarításaik eltűntek, a lakáspiac összeomlott, a tartozásaik pedig felfújódtak.

Mi a csapda?

A carry trade akkor működik a legjobban, ha a kamatok és a valuták stabilak maradnak. Ha olcsó jenben vett fel hitelt, és a valuta hirtelen élesen erősödik:

• A hitelek visszafizetése drágábbá válik
• A befektetők rohanva adják el a kölcsönvett jenből vásárolt eszközeiket, például részvényeket vagy amerikai kötvényeket
• A bevételt jen vásárlására használják, hogy visszafizessék a hiteleiket
• Ez még tovább hajtja fel a jent

Pontosan ez történt 2024-ben, amikor a Japán Jegybank váratlan kamatemelése carry trade leépülést indított el. Miközben a kereskedők kapkodva zárták pozícióikat, a japán Nikkei index 12%-ot zuhant, ami 1987 óta a legnagyobb egynapos esése volt.