
A monetáris politika az a módszer, amellyel egy központi bank (például a Federal Reserve vagy az Európai Központi Bank) a pénz költségének és kínálatának kezelésével irányítja a gazdaságot. A cél az infláció stabilan tartása (általában 2% körül a fejlett gazdaságokban). Ezt a célt néha a növekedés és a foglalkoztatás támogatásával párosítják.
Fő eszközök:

A monetáris politika az egész gazdaság termosztátja.
Példa: A Covid-19 járványra válaszul a központi bankok drasztikusan csökkentették a kamatokat és pénzt pumpáltak a piacokra. A részvények szárnyaltak, a hitelfelvétel fellendült, és az ingatlanárak megugrották. Így hat a monetáris politika a lakbéredre, az álláslehetőségeidre és a befektetési portfóliódra.

A központi bankárok a világ leghatalmasabb tisztségviselői közé tartoznak. A monetáris politika azonban egy durva, lassú eszköz. A kamatváltozásoknak hónapokba telhet, mire átszűrődnek a gazdaságon, és a teljes hatás gyakran csak körülbelül egy év után válik egyértelművé.
Ez a késleltetés túlkorrekció kockázatát hordozza: a túlzott szigorítás recesszióba taszíthatja a gazdaságot, éppen amikor az infláció csökkenni kezd, míg az ösztönzés új áremelkedéseket válthat ki. Az évekig tartó olcsó pénz eszközbuborékokat is felfújhat. A Fed és az EKB mérlegfőösszege 2022-ben rekordmagasságot ért el, és a leépítés még mindig tart.
A központi bankárok feladata, hogy valós időben, tökéletlen adatokkal találgassanak. Mire az infláció "megoldódik", a gyógymód okozta kár már javában éreztetheti hatását.