A vám olyan adó, amelyet egy állam vagy egy kereskedelmi blokk (például az EU) vet ki az importált termékekre. A határon kell megfizetni.
Ha egy ország 20%-os vámot vet ki az importált autókra, azok az autók drágábbak lesznek a helyben gyártottaknál.
A vámokat gyakran a belföldi iparágak védelmére vagy kereskedelmi viták megválaszolására használják. Például az USA és Kína több százmilliárd dollár vámot szedett be egymástól, mióta a kereskedelmi vita 2018-ban elkezdődött.
A vámok hatnak az árakra, a vállalati költségekre és arra, hogyan mozognak a termékek a világban:
• Az importált termékek drágábbak lesznek, és a helyi termelők is gyakran árat emelnek • A belföldi iparágak némi védelmet kapnak a külföldi versennyel szemben • A vállalatok áthelyezhetik a termelést alacsonyabb vagy nulla vámmal érintett országokba • Az ellátási láncokat átirányítják, ami időt és költséget ad hozzá
Példa: A kínai importra kivetett vámok növelik azoknak az amerikai vállalkozásoknak a költségeit, amelyeknek szükségük van ezekre az alkatrészekre. Megpróbálhatnak mástól vásárolni, de ezeknek az alternatív eladóknak most nagyobb az árazási erejük.
A vámok célpontjai külföldi termelők lehetnek, de a hatás szétterjed a gazdaságban:
• A vállalatok a magasabb költségeket továbbháríthatják a fogyasztókra áremeléssel • Más országok saját vámokkal válaszolhatnak, ami ördögi körhöz vezet • A vállalatok kevésbé hatékony beszállítókra váltahatnak, hogy elkerüljék az adót • Az előnyök egyenlőtlenek, egyes iparágak nyernek, mások elvesztik az exportlehetőségeiket
Amikor a vámok országok között felhalmozódnak, növelhetik a költségeket az ellátási láncok mentén, hozzájárulva a magasabb globális inflációhoz és a lassabb növekedéshez.