Piacok
Wall Street-i helyzetkép
Az amerikai bankok kereskedési részlegei szárnyaltak, miközben az ügyletek és az IPO-k megtorpantak
2026. 10. 15.
2026. 10. 19.
Az Anthropic egy első nyilvános részvénykibocsátásra (IPO) készül, amely akár minden idők legnagyobbja is lehet. Előbb azonban Dario Amodei vezérigazgató szeretne békét kötni a nyilvánossággal.
A vállalat azt tervezi, hogy – a részvényesek jóváhagyásától függően – részvényeinek 5%-át egy új Közhasznú Alapba helyezi. Az alap jelentős nonprofit adományokat tehetne, pénzt juttathatna jótékonysági szervezeteknek, vagy olyan problémák kezelésével foglalkozhatna, mint a mesterséges intelligencia okozta munkahelyvesztés.
Az Anthropic legutóbbi, 965 milliárd dolláros értékelése mellett ez a részesedés nagyjából 48 milliárd dollárt ér. Ráadásul ez még nőhet is: az igazgatótanács közölte, hogy a vállalat további 2%-ával bővíti az alapot az értékelés minden olyan 50%-os növekedése után, amely meghalad egy még nem nyilvánosságra hozott alapszintet. Értesülések szerint a vállalat 2 billió dolláros értékelést céloz meg az IPO során.
A milliárdosok közötti licitálás nagyszabású gesztusaként a SpaceX vezérigazgatója, Elon Musk azonnal alternatívát kínált: "Azt javaslom, hogy a részvényeket közvetlenül a nyilvánosságnak adják."
Ezután emelte a tétet. Musk közölte, hogy 2027-ben minden amerikai gyereknek ad egy SpaceX-részvényt, és ezt "az első a sok közül" lépésnek nevezte. A terv működésének részleteiről nem árult el semmit. Az Egyesült Államokban nagyjából 73 millió gyerek él. Ha mindegyikük kapna egy SpaceX-részvényt, a juttatás a jelenlegi értékelés mellett mintegy 11 milliárd dollárt érne.
Ha a mesterséges intelligencia végül hatalmas vagyont teremt, miközben felforgatja a munkaerőpiacot, több hasonló kezdeményezésre is számíthatunk. A legutóbbi bejelentés előtt az Anthropic már 200 millió dollárt különített el a mesterséges intelligencia munkavállalókra gyakorolt hatásainak vizsgálatára és kezelésére.
A mesterségesintelligencia-boom a közvélemény ellenérzéseivel szembesül. Egy októberi AP-NORC felmérés szerint az amerikaiak 64%-a gondolja úgy, hogy a mesterséges intelligencia túl gyorsan fejlődik. A fiatalok a legszkeptikusabbak: a 30 év alattiak 70%-a szerint a tempó "túl gyors."
Az aggodalom túlmutat a sebességen. Nagyjából 10 amerikaiból 8 szerint nagyon vagy rendkívül fontos, hogy a kormány emberi ellenőrzés alatt tartsa a mesterséges intelligenciát, és hasonló arányban tartják elsődlegesnek a munkavállalók védelmét.
Eközben a mesterséges intelligenciát működtető adatközpontok maguk is politikai konfliktusforrássá válnak, mivel a helyi közösségek aggódnak a villamosenergia-ellátásra, a vízkészletekre és a környezetre gyakorolt hatásuk miatt. A UMass Amherst szeptemberi felmérése szerint a válaszadóknak mindössze 11%-a támogatná egy mesterségesintelligencia-adatközpont létesítését a saját lakóhelyén, míg 65%-uk ellenezné.
Az Anthropic IPO-ja azt is próbára teszi, hogy az emberek befektetésként is egyre hűvösebben viszonyulnak-e a mesterséges intelligenciához. A várt tőzsdei bevezetés fokozatosan későbbre csúszott, és jelenleg úgy tűnik, hogy a vállalat valamikor a november 3-i félidős választások után lép a tőzsdére.
Az utóbbi időben több adatközpont-üzemeltető vállalat is visszavonta vagy elhalasztotta IPO-ját, a technológiai piac pedig hullámzónak tűnik. A rivális OpenAI idén meg sem kívánja kísérelni a tőzsdei bevezetést.
A Reuters szerint a befektetők jelenleg mintegy 1,5 billió dolláros értékelésről tárgyalnak az Anthropic esetében, ami elmarad a korábban jelentett 2 billió dolláros céltól. A lassuló növekedés sem segít. A harmadik negyedéves árbevétel az előző negyedévhez képest 45%-kal, 16,8 milliárd dollárra nőtt, ez azonban jelentős visszaesés a második negyedévben elért 140%-os növekedéshez képest.