Nyersanyagok
Olajsokk
Hogyan dagad az iráni háború globális energiaválsággá
2026. 03. 13.
2026. 03. 16.
Az olasz UniCredit több mint egy éve építi közel 30%-os részesedését a német Commerzbankban. Most egy €35 milliárdos ajánlatot tett, hogy részesedését 30% fölé emelje – ez az a pont, ahol a német jog kötelező nyilvános vételi ajánlatot ír elő.
Mindez mindössze 4%-os felárral jár — vagyis azzal a többletösszeggel, amelyet a vevő a zavartatlan piaci ár felett kínál, hogy meggyőzze a részvényeseket az eladásról. A Commerzbank részvényei hétfőn több mint 8%-ot emelkedtek, ami arra késztette a bank vezérigazgatóját, Bettina Orloppot, hogy kijelentse: az ajánlat "egyáltalán nem tartalmaz felárat".
De itt jön a csavar: a Unicredit arra számít, hogy a Commerzbank részvényesei ezen a ponton "nemet" mondanak. A valódi cél az, hogy hónapok ellenállása után tárgyalásokat indítson.
A német vállalatfelvásárlási szabályok "kritikus küszöböt" állítanak fel, amint egy részvényes átlépi a 30%-ot. A UniCredit éppen e határ alatt ragadt, sőt részvényeket kellett eladnia, valahányszor a Commerzbank saját részvényeket vásárolt vissza.
Az önkéntes ajánlat megtételével a UniCredit kiküszöböli ezt a kockázatot, és szabadon vásárolhat további részvényeket a nyílt piacon. Ez a technikai lépés jól mutatja, milyen bonyolultak lehetnek az európai bankfúziók. Ugyanakkor azt is jelzi, hogy a Unicredit komolyan gondolja: valódi határokon átívelő európai bankóriást kíván létrehozni.
Európa pénzügyi rendszere széttagolt és nemzeti határok mentén megosztott, ami megnehezíti a nagy ötletek finanszírozását és az USA-val és Kínával való versenyt. Az EKB korábbi elnöke, Mario Draghi ezt emelte ki híres, 2024-es európai versenyképességi jelentésében.
Draghi javaslatai:
Az EKB jelenlegi elnöke, Christine Lagarde szintén ösztönözte a bankfúziókat.
Ha az uniós bankfúziók ennyire kívánatosak, miért nem valósulnak meg? A bankok gyakran tapasztalják, hogy a nemzeti büszkeség szinte lehetetlenné teszi a határokon átívelő ügyleteket.
Berlin még mindig a Commerzbank mintegy 12%-át birtokolja a 2008-as bankmentés óta, és a bankot Németország ipari gerincének tartja. Így amikor a UniCredit megtette ajánlatát, a pénzügyminisztérium azonnal "ellenséges felvásárlásnak" minősítette és elfogadhatatlannak nevezte azt. A Commerzbank megfogadta, hogy megvédi függetlenségét.
A szakszervezetek munkahelyek elvesztésétől tartanak, a politikusok pedig attól, hogy Frankfurt veszít befolyásából. Ez a reakció nem egyedi: Európa-szerte a kormányok támogatják bankjaik külföldi terjeszkedését, de ellenállnak a felvásárlásnak.
A határokon átívelő bankügyletek Európában valóban élénkültek. Kisebb eszközértékesítések és felvásárlások zajlanak, de a nagyszabású, iparágat megrázó fúziók még mindig hiányoznak.
2025-ös ügyletek:
A befektetők számára a UniCredit–Commerzbank saga valójában arról szól, hogy Európa képes-e olyan nagy bankokat építeni, amelyek globálisan versenyképesek.
Az európai bankrészvények a Covid óta felülteljesítették amerikai társaikat: a tőkepufferek erősek, a jövedelmezőség a magasabb kamatok mellett javult, és a mérlegek tisztábbak, mint évek óta bármikor.
Ám még a közelmúltbeli fellendülés után is a JPMorgan piaci értéke $770 milliárd, ami meghaladja a hét legértékesebb uniós bank együttes értékét. Az amerikai bankok nagyobb tűzerővel és hitelességgel rendelkeznek a jegyzési garanciavállalás, a tőzsdei bevezetések és a vállalati hitelezés terén.