Válság Iránban

A riál összeomlása tömeges tiltakozásokhoz vezet

Irán gazdasága súlyos valutaösszeomlás alatt roskadozik. A riál rekordmélységbe zuhant, tavaly értékének felét elveszítette az amerikai dollárral szemben. Ez megemelte az élelmiszerek, a gyógyszerek és a lakbérek árát.

A kereskedők és bolttulajdonosok voltak az elsők, akik decemberben az utcára vonultak, miközben az infláció felgyorsult. A tiltakozások azóta átterjedtek a nagyvárosokra és az egyetemekre, a jegybank elnöke lemondott, járatokat törölnek, és az ország jelenleg szinte teljes internetleállás alatt áll.

A telefonok, a fizetési rendszerek, sőt még a műholdas szolgáltatások, például a Starlink is akadoznak, ami lassítja a kereskedelmet és elvágja az embereket azoktól a digitális eszközöktől, amelyekre a mindennapi életben támaszkodnak.

Hogyan béníthatják meg a szankciók a gazdaságot

Évekig tartó szankciók következtében Irán korlátozott hozzáféréssel rendelkezik a devizához és a globális pénzügyi rendszerhez. Az olajexport továbbra is korlátozott, megfosztva a jegybankot a riál stabilizálásához szükséges dollárkészletektől.

Iránnak nagyon csekély az árbefolyásoló ereje, mivel Kína az iráni olajexport mintegy 90%-át jelentős kedvezménnyel vásárolja meg. A legtöbb ország nem mer hozzányúlni az USA által szankcionált olajhoz.

Az importőrök magasabb költségekkel és kiszámíthatatlan késésekkel szembesülnek, miközben a vállalkozások instabil árfolyamokkal és korlátozott hitellehetőségekkel küzdenek. Ebben a környezetben még a kis sokkok is szélesebb körű gazdasági instabilitássá gyűrűznek, táplálva az inflációs spirált, amely most a zavargásokat hajtja.

Amikor az árak túlszárnyalják az emberek életszínvonalát

A háztartások számára a válság a mindennapi alapvető szükségletekben érezhető. A gyengülő valuta megdrágítja az importot, és az inflációt elviselhetetlen szintre emeli. Hivatalosan éves szinten 40% felett van, de egyes alapvető termékeknél — különösen az élelmiszereknél — az arány jóval magasabb.

Amikor az árak ilyen gyorsan emelkednek, a bérek lemaradnak, a megtakarítások elolvadnak, és az emberek dollárhoz, aranyhoz, ingatlanhoz és kriptovalutákhoz fordulnak, hogy megvédjék, amijük még maradt.

De mivel az ország nagyrészt offline állapotban van, még a kriptovalutákhoz is nehéz hozzáférni vagy azokat mozgatni. A gazdasági frusztráció széles körű, a nagyvárosok bazárjai tiltakozásul bezárnak.

Mit jelentene egy rezsimösszeomlás globális szinten

Irán kormányának hirtelen összeomlása lökéshullámokat küldene végig a globális energiapiacokon.

Főbb következmények:

• Olajkínálati ingadozások: Az instabilitás felfelé nyomhatja az árakat; egy stabil átmenet idővel növelheti a kínálatot.
• Kína energiabiztonsága: Kína a kedvezményes iráni nyersolajra támaszkodik, miután Venezuela megbízhatatlan szállítóvá vált.
• Hajózási útvonalak: A Hormuzi-szoros körüli feszültségek növelhetik a biztosítási és szállítási költségeket.
• Befektetési befagyás: Az energetikai cégek megvárnák a helyzet tisztázódását, mielőtt újra belépnének Irán piacára.

Hosszú távon egy új rezsim helyreállíthatná a nemzetközi diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokat, és több olajat, valamint egyéb termékeket juttathatna a globális piacokra.

Miért fontos a Hormuzi-szoros

A Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb energiafolyosója. A globális olajkínálat mintegy egyötöde és az LNG-export jelentős része halad át ezen a szűk vízi úton Irán és Omán között.

Bármilyen iráni instabilitás aggodalmat kelt, mivel Teherán a szoros egyik oldalán helyezkedik el, és jelentős katonai jelenléttel rendelkezik a térségben. Már a zavar puszta fenyegetése is felfelé nyomhatja az olajárakat, növelheti a hajózási biztosítási költségeket és szűkítheti a globális energiapiacokat.

Az olyan országok számára, mint Kína, amelyek nagymértékben függenek az Öböl-menti nyersolajtól, a szoros stabilitása elengedhetetlen az ellátás biztonságának és az árak kiszámíthatóságának fenntartásához.