Nyersanyagok
Pénz az olaj alatt
A devizaháború az olajkereskedelem mögött
2026. 01. 06.
2026. 01. 07.
Grönland a globális viták középpontjába került, miután a Fehér Ház újra felvetette a sziget megvásárlásának vagy akár Dániától való erőszakos megszerzésének lehetőségét.
Grönland stratégiai sarkvidéki elhelyezkedése kulcsfontosságú: Észak-Amerika és Európa között található, az amerikai ballisztikus rakétavédelmi rendszer egyik helyszíne, és amerikai katonai bázisnak ad otthont.
A geopolitikai dráma mögött azonban egyszerűbb gazdasági motivációk is meghúzódnak: Grönland kritikus ásványkincsek lelőhelyein ül – beleértve a ritkaföldfémeket, grafitot, cinket és vasat –, amelyeket az elektronikában, a hadiiparban és a tiszta energiatermelésben használnak. Eközben az éghajlatváltozás új hajózási útvonalakat nyit meg a sziget körül.
Grönlandon több nagy ritkaföldfém-lelőhely található, de a legtöbb alacsony koncentrációjú érc, amelynek kitermelése költséges. Még a legfejlettebb projektek is valószínűleg legalább egy évtizedre vannak a termeléstől, új kikötőket, feldolgozó üzemeket és közlekedési kapcsolatokat igényelnek.
A jég korlátozza az exportot, különösen télen, és sok helyszín csak hajóval vagy helikopterrel érhető el. A szigorú környezetvédelmi szabályok és a helyi aggályok további késedelmet okoznak. Grönland 2021-ben betiltotta az új olaj- és gázkutatást, valamint kitermelést.
Akkor miért érdemes foglalkozni vele, ha ennyire nehéz? Grönlandon megtalálható az EU által felsorolt 30 kritikus nyersanyag közül legalább 25. Ezek hasznosítása időbe telhet, de valószínűleg könnyebbé válik az éghajlat melegedésével és a technológia fejlődésével.
Kína uralja a ritkaföldfém-ellátási láncot, a globális érc mintegy 60%-át termeli és 90%-át finomítja. Ez befolyást biztosít Pekingnek a kereskedelmi tárgyalásokon és geopolitikai vitákban, legutóbb Japán szembesült exportkorlátozások fenyegetésével.
Az új grönlandi bányák valószínűleg még évekig kínai finomítókra támaszkodnának. Ez korlátozza a rövid távú stratégiai előnyöket Washington és szövetségesei számára. Ezért fektet be az USA, az EU és Japán új finomítói kapacitásokba.
Grönland illeszkedik a hosszú távú diverzifikációs tervekbe. Kína hat évtized alatt építette ki dominanciáját a ritkaföldfémek terén állami tervezéssel, hazai kutatással és külföldi felvásárlásokkal.
Venezuela szintén jelentős ásványkincseken ül, beleértve az aranyat, bauxitot, koltánt és más fémeket, az elemzők pedig nagy potenciált látnak ritkaföldfém-lelőhelyek tekintetében is.
A közelmúltbeli amerikai művelettel Venezuelában, Nicolás Maduro elnök letartóztatásával és elfogásával a Fehér Ház nagyobb befolyásra törekszik ezen erőforrások felett, az olajon túl.
Grönlandhoz hasonlóan Venezuela is a kritikus ásványkincsek újabb forrása lehet az USA számára. A gyakorlatban azonban a politikai instabilitás, a környezeti kockázatok és az illegális bányászat megnehezítik a kereskedelmi műveletek rövid távú sikerét.
A ritkaföldfémek elengedhetetlenek a nagy szilárdságú mágnesekhez, precíziós érzékelőkhöz és könnyűfém ötvözetekhez, amelyeket az elektromos autók motorjaitól és szélturbináktól kezdve az okostelefonokon és műholdakon át a rakétarendszerekig mindenben használnak.
A "ritkaföldfémek" elnevezés félrevezető, mivel viszonylag bőségesen fordulnak elő a Föld kérgében, de nehéz kinyerni és feldolgozni őket.
Mi teszi őket bonyolulttá? Nehéz szétválasztani, drága finomítani őket, és gyakran radioaktív anyagok mellett találhatók. Ezért törékenyek az ellátási láncok, és ezért versenyeznek az országok a hozzáférés biztosításáért.