Hormuzi patthelyzet

Megállapodás körvonalazódik, a jogsértések ellenére

Egy törékeny tűzszünet papíron érvényben van, de a terepen nem. Irán "súlyos jogsértéssel" vádolja az USA-t, miután az amerikai erők csapásokat mértek rakétaindító állásokra és aknatelepítő hajókra.

Mindkét fél jelzett előrelépést a béketárgyalásokon, és lehetséges, hogy napokra vannak egy megállapodástól, amely 60 extra napot biztosítana a tárgyalóknak a részletek kidolgozására Irán nukleáris és rakétaprogramjai, a szankciók, a befagyasztott pénzeszközök és a militáns csoportok finanszírozása kapcsán. A megállapodásnak meg kellene nyitnia a Hormuzi-szorost, egy kritikus hajózási útvonalat, amelynek keretében Irán eltávolítaná az aknákat és vállalná, hogy nem szed útdíjat.

Továbbra is bizonytalan azonban, hogy a felek képesek lesznek-e megállapodásra jutni. Az USA szövetségese, Izrael közölte, hogy fokozza a csapásokat az Irán által támogatott Hezbollah ellen Libanonban.

A világgazdaság szűk keresztmetszete

A piacok és a világ gazdaságai számára a legkritikusabb kérdés az, hogy mikor nyílik meg a Hormuzi-szoros. A világ olaj- és gázellátásának mintegy 20%-a normál esetben ezen a szűk átjárón halad keresztül.

• A Brent nyersolaj rövid időre 120 dollár fölé emelkedett hordónként a háború korábbi szakaszában.
• Az árak továbbra is élesen ingadoznak minden egyes hírre.
• Irán továbbra is erősen korlátozza a forgalmat a szorosban, napi 10-nél kevesebb hajó teszi meg az utat. A háború előtt naponta mintegy 140 hajó haladt át.

Kevesebb kínálat magasabb árakat jelent az üzemanyag, a szállítás és az energiaszámlák terén világszerte. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint ez a valaha volt legsúlyosabb olajsokk. Mintegy 2000 hajó rekedt a Perzsa-öbölben, fedélzetükön 20 000 tengerésszel.

A sokk eléri az ellátási láncokat

A Perzsa-öbölben folyó olaj- és gáztermelés olyan melléktermékeket hoz létre, amelyek rendkívül fontosak a világgazdaság számára. Ezért van az, hogy a háború meglepően széles iparági kört érint.

• Mezőgazdaság: A műtrágyák mintegy egyharmada a Hormuzi-szoroson halad keresztül. A hiány gyengébb terméshez vezethet, és már most megzavarja a vetési szezont az északi féltekén. Ez magasabb élelmiszerárakhoz vezethet.
• Műanyagok: Az olyan alapanyagok, mint a nafta, szűkössé válnak, ami növeli a termelési költségeket.
• Chipek: Katar adja a globális héliumtermelés több mint egyharmadát, amely kritikus fontosságú a chipgyártás és más iparágak számára.
• Bányászat: Az Öböl-térség adta a globális kéntermelés egyharmadát is. A kénsav kulcsfontosságú a fémkinyerésben. Kína éppen leállította az exportot hazai iparának védelme érdekében, ezzel fokozva a globális hiányt.

Az infláció visszatér

Amikor a benzin, az áram és az élelmiszerek ára emelkedik, ezek a növekedések végiggyűrűznek a gazdaságon.

A háború előtt az infláció csökkenőben volt számos fejlett országban, és a jegybankok kamatot csökkentettek. Most kivárnak, sőt kamatemelést fontolgatnak. Az infláció az eurózónában már visszatért három százalékra, és az USA-ban megközelíti a négy százalékot. Ez jóval meghaladja a mintegy 2 százalékos célt, amelyet az Európai Központi Bank és az amerikai Fed kitűzött.

Az Egyesült Királyság kiemelkedik: az állam hitelfelvételi költségei 1998 óta a legmagasabbak, és ez már azelőtt így volt, hogy egy politikai válság tovább táplálta volna a kötvényeladási hullámot.

A háború gyorsan égeti a pénzt

A modern hadviselés drága. A Pentagon legfrissebb, május közepei adatai szerint az iráni háború költsége a február 28-i kezdet óta 29 milliárd dollár. Ez kizárólag a közvetlen amerikai hadműveleti költségeket tartalmazza, nem a gazdaságra gyakorolt hatást, de még a közel-keleti amerikai katonai bázisokban keletkezett károkat sem.

A Fehér Ház emellett példátlan, 42%-os emelést kér a 2027-es védelmi költségvetésben. A 445 milliárd dolláros többlet 1,5 billió dollárra emelné az összeget.

Az USA pedig csak az egyik fél ebben a háborúban. Az Öböl-térségben keletkezett károk hatalmasak. A Rystad Energy, egy norvég hírszerző vállalat áprilisban úgy becsülte, hogy csak az energetikai infrastruktúra javítási költségei elérik az 58 milliárd dollárt.