Pumpálási nyomás
Az üzemanyag fűti az amerikai inflációt
2026. 06. 10.
2026. 06. 11.
Az Európai Központi Bank 25 bázisponttal emelte a kamatokat, így az betéti kamat 2,25%-ra emelkedett. Ez az első nagy jegybank, amely az iráni háborúra reagálva szigorított a monetáris politikán. Ez egyben az első alkalom, hogy az EKB 2023 óta emelte az irányadó kamatát.
Az EKB elnöke, Christine Lagarde elmondta, hogy a döntés egyhangú volt és "fenntartás nélküli." A befektetők szorosan figyelik a jegybank egységességét, mivel a belső megosztottság bizonytalanságot jelezhet a politikai irányról. Ezúttal az üzenet kristálytiszta volt: az EKB hajlandó határozottan fellépni az infláció megfékezése érdekében.
A jegybank a 2026-os átlagos inflációs előrejelzését 3%-ra emelte, és az euróövezeti növekedés 0,8%-ra való lassulását várja.
A Hormuzi-szoros Irán és Omán között a világ egyik kulcsfontosságú energetikai szűk keresztmetszete, amelyen keresztül normál esetben a világ olajának és cseppfolyósított földgázának mintegy 20%-a áramlik ezen a keskeny átjárón. A február végi háború kitörése óta nagyrészt le van zárva.
Az itteni fennakadás a műtrágyákat, a bányászatban és a műanyaggyártásban szükséges vegyszereket, valamint a héliumot is érinti — amely a chipgyártás kulcsfontosságú eleme. A szállítási és biztosítási költségek szintén megugrottak.
Ezért figyelmeztet az EKB a széles körű inflációra, amely az élelmiszerek, áruk és szolgáltatások árát is felfelé nyomja, nem csak az üzemanyagét.
Az EKB tisztségviselői heteken át készítették fel a piacokat erre a lépésre. Egy Reuters-felmérésben a közgazdászok több mint 90%-a számított júniusi kamatemelésre, és az EKB igazgatósági tagja, Isabel Schnabel májusban azt mondta, hogy a sokk "figyelmen kívül hagyása" már nem jó megoldás.
Ez a jegybanki előretekintő iránymutatás működés közben: a tisztségviselők előre jelzik gondolkodásukat, hogy a piacokat ne érje váratlanul. Az EKB továbbra is azt állítja, hogy a politikáról ülésről ülésre döntenek, de az üzenetek annyira erősek voltak, hogy a befektetők már beárazták ezt.
Eközben az Egyesült Államokban az új Fed-elnök, Kevin Warsh kijelentette, hogy nem hisz az előretekintő iránymutatásban, és vissza kívánja szorítani azt.
A mai kamatemelés részben az EKB saját közelmúltbeli történetéről szól. A néhány évvel ezelőtti, pandémia utáni inflációs hullám idején a jegybankokat széles körben kritizálták a túl lassú reagálásért. Lagarde már akkor is az EKB élén állt.
Az ellátási lánc fennakadása tartósnak bizonyult, és a 2022-es energiasokk Oroszország ukrajnai inváziója nyomán az árak elszabadulásához vezetett.
Ezért egyes közgazdászok az EKB legutóbbi lépését "biztosítási kamatemelésnek" tekintik, amelynek célja a jegybank hitelességének védelme a korábbi téves értékelés után. A kritikusok szerint ez azzal a kockázattal jár, hogy egy másik hibát ismételnek meg, aláásva a törékeny növekedést egy elhamarkodott kamatemeléssel.
Az EKB nem biztos, hogy sokáig marad egyedül, de a többi nagy jegybank egy része kevésbé tűnik lelkesnek.