Kína MI-láza

A CXMT tőzsdei bevezetése lázba hozta a befektetőket

A kínai chipgyártó CXMT olyan első kereskedési napot produkált, amelytől még a tapasztalt befektetők is megdörzsölik a szemüket.

A részvényeket 8,66 jüanért kínálták a befektetőknek a tőzsdei bevezetés (IPO) során. Hétfő kereskedési napjának végére 49 jüanon zártak, ami 466%-os emelkedés. A részvény egy ponton átlépte az 55 jüant, amivel a CXMT értékelése elérte az 547 milliárd dollárt. Rövid időre egész Kína legértékesebb tőzsdei vállalata lett, végül a második helyen állapodott meg a technológiai óriás Tencent mögött.

A CXMT a világ negyedik legnagyobb memóriachip-gyártója, a DRAM-memória piac nagyjából egytizedével. Ebbe beletartozik a nagy sávszélességű memória (HBM), amelyre az Nvidia és a kínai versenytársak, például a Huawei által gyártott AI chipekhez van szükség.

Hatalmas ugrás még kínai mércével is

A 466%-os emelkedés volt a legerősebb első napi ugrás egy 5 milliárd dollárnál többet érő kínai vállalat esetében azóta, hogy a nyilvántartás 2006-ban elkezdődött, a Dealogic adatszolgáltató szerint. A kínai IPO-kat gyakran szándékosan konzervatívan árazzák, hogy sikeres megjelenést biztosítsanak. A vállalatok teret hagynak a részvények emelkedésének, még akkor is, ha ez kevesebb tőkebevonást jelent az IPO során. A CXMT 8,5 milliárd dollárt vont be.

A kínai tőzsdét emellett a kisbefektetők — nem professzionális szereplők — uralják, akik egy átlagos napon a kereskedési volumen mintegy 90%-át adják. Ez a hangulat által vezérelt rallikat sokkal drámaibbá teheti. Összehasonlításképpen, az amerikai kereskedési volumennek csak mintegy 20%-a származik kisbefektetőktől.

A befektetők emellett hiányproblémával is szembesültek: a CXMT részvényeinek mindössze 6,7%-a volt szabadon forgalmazható az első napon. Amikor sokan akarnak vásárolni, de viszonylag kevés részvény áll rendelkezésre, az árak megugorhatnak.

Több mint egy chipgyártó

A CXMT története a geopolitikában gyökerezik. Peking hatalmas erőforrásokat önt egy olyan hazai chipipar kiépítésébe, amely képes túlélni az amerikai exportkorlátozásokat, és ezek a befektetések kezdenek meghozni gyümölcsüket. A memóriachipek ennek a kirakósnak egy kritikus darabja.

A Hofej székhelyű vállalat helyi hatóságok támogatásával nőtt fel, beleértve a finanszírozást, a telkeket és a szélesebb félvezető-ökoszisztéma kiépítésére irányuló erőfeszítéseket. Kína nem vásárolhatja meg az Nvidia legfejlettebb AI chipjeit, ezért abban reménykedik, hogy a Huawei képes lesz kifejleszteni azokat. Eközben a kínai AI modellek, mint a DeepSeek-V4 és a Kimi K3, egyes mutatók szerint felveszik a versenyt a nyugati versenytársakkal, vagy felül is múlják azokat.

Amikor a kínai kisbefektetők tömegesen vásárolnak CXMT-részvényeket, egyúttal Kína önellátó AI-ellátási lánc kiépítésére vonatkozó ambíciójába is befektetnek.

Repedések az AI-boomban

Miközben a CXMT szárnyalt, a befektetők eladták a bevált memóriavezetők, a Micron, a Samsung Electronics és az SK Hynix részvényeit, attól tartva, hogy az AI-láz túlságosan magasra nyomhatta a chipek értékeltségét. Mindössze pár héttel ezelőtt az SK Hynix 26,5 milliárd dollárt vont be a valaha volt legnagyobb másodlagos amerikai tőzsdei bevezetés keretében. A vállalat azóta értékének 17%-át elveszítette. Egy hónap alatt az SK Hynix 30%-ot, a Micron és a Samsung pedig mintegy 20%-ot esett.

Kockázatok, amelyekkel ezek a vállalatok szembesülnek:

• A memóriachipek hírhedten ciklikusak.
• Az új gyárak túlkínálatot okozhatnak és lenyomhatják az árakat.
• Az amerikai exportkorlátozások korlátozzák a hozzáférést egyes fejlett eszközökhöz.
• Az AI-kiadások lassulhatnak

Egyesek meg vannak győződve arról, hogy a CXMT még mindig alulértékelt. A japán Nomura bank arra számít, hogy a részvény a következő 12 hónapon belül eléri a 116 jüant, ami közel 140%-os emelkedés.