Ázsia olajsokkja

Tokió felkészíti a védelmet

Az ázsiai gazdaságok megérzik az olajsokk hatását, és Japán áll az első vonalban. Olajának mintegy 95%-át a Közel-Keletről importálja, ami rendkívül kiszolgáltatottá teszi, ha az öböl-térségi kínálat akadozik.

Japán jól ismerte ezt a kockázatot. 2025 végére több mint nyolc hónapnyi stratégiai olajkészletet halmozott fel. Ám gyenge fundamentumokkal lép be ebbe a válságba: az államháztartás feszített, a jen nyomás alatt áll, és a befektetők nyugtalanok Szanae Takaicsi miniszterelnök élénkítési tervei miatt.

A jen jelenleg 160 körül mozog a dollárral szemben, ami közel van négy évtizedes mélypontjához. A tisztviselők figyelmeztetettek, hogy a spekulatív kereskedés "határozott" lépésekre kényszeríthet – ez az eddigi legerősebb megfogalmazás, és egyértelmű utalás arra, hogy a jenvásárlási intervenció közel lehet.

Áprilisban lehetséges a kamatemelés

A Japán Nemzeti Bank egyre inkább úgy kezeli a gyenge jent, mint inflációs problémát. Kazuo Ueda elnök kijelentette, hogy a devizamozgások erősen befolyásolják az árakat és a növekedést, különösen amikor az üzemanyagköltségek emelkednek.

Az olajsokk újra felszínre hozta a stagfláció miatti aggodalmakat, amikor az infláció a gazdaság gyengülése ellenére is emelkedik. A döntéshozók szűk ösvényen egyensúlyoznak:

• A gyengébb jen felhajtja az import- és energiaköltségeket
• A magasabb kamatlábak támogathatják a devizát
• A szigorúbb monetáris politika azonban a növekedés további lassulását is kockáztatja

A BoJ márciusban változatlanul hagyta a kamatokat, de az áprilisi ülésen felülvizsgálhatja ezt a döntést.

Ázsia érzi meg először

Ez az olajsokk Ázsiát sújtja a legjobban a világon, és a régió országai valószínűleg elsőként szembesülnek az inflációs nyomással is.

A régió vásárolja meg a Hormuzi-szoroson normál esetben áthaladó nyersolaj több mint 80%-át; ez a szűk átjáró normál időkben a globális olaj- és gázáramlás nagyjából egyötödét bonyolítja le.

Az ázsiai országoknak nemcsak a nyersolajárak megugrásával kell megküzdeniük. Üzemanyaghiánnyal is szembesülnek, ami emelkedő inflációhoz, politikai feszültségekhez és devizanyomáshoz vezethet.

Hogyan csökkenthető az energiafogyasztás

Az olajárak megugrása és a kínálat súlyos zavarba kerülése közepette a Nemzetközi Energiaügynökség szerint a kínálati oldali megoldások önmagukban nem elegendőek. A keresletnek is alkalmazkodnia kell.

Az IEA ajánlásai:

• **Otthoni munkavégzés, **amikor lehetséges
• **A sebességhatárok csökkentése **legalább 10 km/órával. Ezt a módszert széles körben alkalmazták az 1970-es években.
• **A tömegközlekedés ösztönzése a személygépkocsi-használattal szemben. **Telekocsi használata, amikor lehetséges.
• A városokba való autós bejutás korlátozása rendszámtábla-rotáció alkalmazásával.
• A légi utazás kerülése, különösen az üzleti repülőutak esetében.
• Átállás indukcióra a gáztűzhelyekről.

Az ázsiai országok energiatakarékossági intézkedései

Az ázsiai kormányok már lépéseket tettek a kereslet csökkentésére. Sokan adtak ki ajánlásokat, például a légkondicionálás visszavételére és az izzasztó öltönyök mellőzésére.

• **A Fülöp-szigetek **nemzeti vészhelyzetet hirdetett, csökkentette a munkahetet és a gépjárműhasználatot a közszférában.
• Dél-Korea gépjárműkorlátozásokat vezetett be a közszférában, amelyeket esetleg az 1991-es öbölháború óta először az egész lakosságra kiterjeszthet.
• Pakisztán két hétre bezárta az iskolákat és csökkentette a sebességhatárokat.
• **Thaiföld **elrendelte a köztisztviselők otthoni munkavégzését.
• **Banglades **meghosszabbította az Eid-ünnepeket, hetekre bezárva az iskolákat és egyetemeket.
• **Mianmar **szerdai otthoni munkavégzést és váltakozó autóhasználati napokat vezetett be.

Az energiafelhasználás visszafogására tett erőfeszítéseket egyes országokban aláásta az üzemanyagadó-csökkentés, a támogatások és az ársapkák bevezetése.