Tech
Chipkirály
A csendes óriás, amely az MI felemelkedését hajtja
2025. 10. 16.
2025. 10. 17.
Az eurózóna inflációja szeptemberben 2,2%-ra emelkedett éves szinten, meghaladva az Európai Központi Bank (EKB) 2%-os célját.
Az EKB középtávon célozza meg az árstabilitást, így a bank inkább a trendet figyeli, nem egyetlen adatpontot. Az előző három hónapban a fogyasztói árak pontosan két százalékon álltak.
A régió számára aggasztóbb a kereskedelem lassulása. Augusztusban mind az import, mind az export csökkent. Különösen az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelem zuhant mélybe.
Bár a főszám szerinti infláció csak 2,2% volt, az élelmiszerárak tartósan emelkednek. A feldolgozatlan élelmiszerek — a jó minőségű termékek — 4,7%-kal drágábbak voltak a múlt hónapban, mint egy évvel ezelőtt. Tehát bár a főszám alacsonynak tűnik, a fogyasztók valószínűleg még mindig nyomást éreznek a pénztárnál.
Az energiaárak zuhanása, amely az év elején segített csökkenteni az általános fogyasztói árakat, szintén veszít lendületéből, ami ragadósabbá teszi az inflációt, mint korábban.
A maginflácó enyhén 2,4%-ra emelkedett. Ez nem tartalmazza a leginkább ingadozó tételek árait: az energiát, az élelmiszereket, az alkoholt és a dohányt.
Európa kereskedelmi többlete augusztusban 1,0 milliárd €-ra csökkent — az egy évvel ezelőtti 3 milliárd €-ról. Mind az export (-4,7%), mind az import (-3,8%) csökkent, ami azt mutatja, hogy a globális kereskedelem lassul, nem csak Európáé.
És a legnagyobb csapás? Az Egyesült Államokkal szembeni többlet, egy politikailag érzékeny mutató, 14,2 milliárd €-ról 5,8 milliárd €-ra zuhant, amit az export 22%-os visszaesése okozott. A kereskedelmi feszültségek és a vámok egyértelműen éreztetik hatásukat.
Az EU és az USA júliusban kereskedelmi megállapodást kötött, amelyben a legtöbb EU-termékre 15%-os vámplafont állapítottak meg. Egyes ágazatspecifikus tárgyalások még folyamatban vannak.
Az EKB valószínűleg nem fog a közeljövőben kamatot csökkenteni, különösen, ha az infláció hosszabb ideig a 2%-os cél felett marad.
Az EKB monetáris elemzők körében végzett felmérése szerint idén nem várható további kamatcsökkentés.
Miért fontos ez: A jegybanki kamatdöntések hatással vannak a hitelfelvételi költségekre, a kötvényhozamokra, az euró erősségére, sőt a részvényárakra is. Egy váratlan döntés azonnal átirányíthatja a tőkeáramlásokat.